Napjainkban nagyon sokat hallunk arról, hogy stresszben élünk, és ez mennyire rossz hatással van az életünkre, az egészségünkre. Ezért úgy gondoltuk, jobban utánajárunk a témának, eloszlatva jó néhány félreértést vagy tévhitet ezzel kapcsolatban.
A stressz fogalma
A stressz eredetileg egy orvosi kifejezés, amely az emberi szervezet által a különféle ingerekre adott nem specifikus válaszreakcióit takarja. Hétköznapi értelemben használva a szót tartós idegességet, folyamatos feszültséget értünk alatta. A tartós stressz sajnos már évtizedek óta ismert betegség, napjainkban azonban olyan gyakori, hogy népbetegségként kezdik számontartani.
A stressz ugyanakkor nem egy öncélú, eleve kóros folyamat. Megvan a maga szerepe az élőlények megfelelő védekezőképességének kialakulásában és a túlélésében.
- Pozitív stressz: segít annak a veszélynek az elhárításában, ami kiváltotta. Ilyen például a sportolók által közvetlenül a verseny előtt tapasztalt stressz. De akár egy rablótámadás is kiválthat pozitív stresszt, amelynek következtében leteperhetjük a rablót vagy sikeresen elfuthatunk előle.
- Negatív stressz: ez inkább belső folyamat, nem fizikai ingerek vagy veszélyhelyzetek váltják ki, hanem érzelmi alapokon nyugszik. Ilyen lehet például a párunkkal vagy a főnökünkkel való veszekedés, illetve szorongás egy adott szituációtól. Erre jó példa, amikor valakire, aki irtózik a nyilvános szerepléstől, rábíznak egy fontos prezentációt vagy vizsgáznia kell szóban, több ember előtt.
A stressz tünetei
- A szívverésünk néha kihagy egy-egy ütemet: A rendellenes szívritmus a stressz egyértelmű jele. Ilyenkor a testünk is jelzi, hogy túl nagy bennünk a feszültség.
- Elveszítjük a fonalat: A koncentrációs zavarok léphetnek fel. Ilyen például, ha beszélgetés közben vagy akár a kedvenc sorozatunkat nézve egyszer csak nem tudjuk, hogy hol is tartottunk, „elvesztjük a fonalat”. Ezek klasszikus stressztünetek.
- Képtelenek vagyunk egyhelyben ülni: A nyugtalanság, a túlmozgással együtt járó állapotok, ha túl gyakorivá válnak, szintén azt jelezhetik, hogy túl sokat idegeskedünk.
- Nincs kedvünk a szexhez: Az alacsony, vagy éppen átmenetileg egyáltalán nem létező libidót is okozhatja az, ha túl nagy mennyiségben van jelen a stressz az életünkben.
- Gyakran vannak beazonosítatlan eredetű gyomorfájdalmaink: Ha mentálisan túlterheltek vagyunk, és gyakran érezzük magunkat feszültnek, ingerültnek, arra a testünk gyomor- illetve emésztőrendszeri fájdalmakkal reagálhat. Akár az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma is kialakulhat a szervezetünkben a fokozott stressz hatására.
- Alvászavaraink vannak: Akár elaludni tudunk nagyon nehezen, akár pedig napközben érezzük magunkat folyamatosan fáradtnak, valószínű, hogy a túlzott idegeskedés zavart be az élettani napszaki ritmusunkba.
- Elakad a hangunk: Nagyon jellemző stressztünet, amikor szinte megszólalni sem tudunk az elménket elöntő és megbénító negatív gondolatoktól.
- Túl lobbanékonyak vagyunk: Ha az általánosan meglévő stressz-szintünk túlmegy egy határon, akkor a legapróbb dolgok is zavarhatnak, irritálhatnak minket, és ilyenkor pillanatok alatt robbanásközeli állapotba kerülünk, gyakran kifakadunk vagy kiabálunk a körülöttünk lévőkkel.
- Érzés, miszerint a világ összes gondja ránk szakadt: A túlterheltség érzése is klasszikus stressztünet. Ilyenkor úgy érezzük, hogy minden összeesküdött ellenünk, és még a korábban hétköznapinak érzékelt feladatok is hatalmas kihívásnak tűnhetnek a számunkra.
- Sokat betegeskedünk: A stressz sajnos az immunrendszert is legyengíti, ezek mellett a bőrbetegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések okozója is lehet. Ennek az a következménye, hogy sokkal kevésbé leszünk ellenállóak a baktériumokkal és a vírusokkal szemben.
Mit tehetünk a stressz ellen? – Gyakorlati tanácsok
A stressz és a megfelelő táplálkozás
A krónikus stressz különböző fizikai és pszichikai tüneteket okoz. Alvási problémák, űzöttség érzés, energiahiány, rendszertelen étkezés, koncentrációs problémák, ingerlékenység, hízás, nehézkes fogyás, túlzott édességfogyasztás, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás: ezek mind összefügghetnek a krónikus stressz tünetekkel.
Fontos tudnunk, hogy a szervezetünk nem csak a külvilágból érkező stresszel küzd. Egy másik stresszforrás lehet az étel is, amelyet megeszünk.
A gyorsan energiát adók, az egészségtelen ételek, mint például az édességek, a gyorsételek, a kávé, jó érzést és pillanatnyi energiát adnak számunkra. A kimerültség és krónikus fáradtság nyomása alatt az esti falásrohamok, az édesség utáni sóvárgás azonban ördögi körbe kényszeríthet. Az édesség és a gyorsan felszívódó szénhidrátok egészségtelenek, és nem azt adják a szervezetünknek, amire a stressz kezeléséhez valójában szükségünk van. A gyors cukorlöketek csak még fáradtabbá, enerváltabbá tesznek.
A rövid ideig tartó stressz lehet jó hatású, mert növeli a szervezet nagyobb ellenálló képességét. A krónikus, hosszan tartó stressz esetén azonban túl sok kortizol és egyéb stresszhormonok (pl. adrenalin) termelődnek a szervezetben. Ezek a hormonok, csakúgy, mint a cukor, gyors energiát biztosítanak a szervezet számára, mivel hozzáférhetővé teszik a glükózt a sejtek számára.
A megemelkedett vércukorszint hatására a szervezetben növekszik az ezt kiegyensúlyozó inzulin hormon termelődése is. Az inzulin biztosítja, hogy a glükóz a sejtekbe kerüljön, ahol a parányi sejtszervecskék, a mitokondriumok energiává alakítják azt. A probléma akkor jelentkezik, ha nincs szükségünk fizikai erőfeszítésre, akkor a felszabaduló glükóz nem kerül felhasználásra. Ezt a felesleget a test zsírsejtekben tárolja. Ez azt jelenti, hogy krónikus stressz hatására nemcsak, hogy felborulhat a szervezetünkben a hormonegyensúly, hanem még hízhatunk is. Sok esetben már az is elég a fogyáshoz, ha életünknek egy különösen stresszes időszaka lezárul.
Előfordul olyan eset is, amikor a kortizol ugyan termelődik a stressz hatására, de az egészséges tápanyag bevitel viszont hiányzik vagy teljesen rendszertelen. A szorongó, stresszes ember gyakran érzi úgy, hogy a gyomra egy nagy gombócban összeállt, görcsben van. Ilyenkor legkevésbé sem a finom falatok fogyasztása az, amire gondolni tudunk. Ebben a helyzetben a stressz fogyást okozhat.
A komoly tanulság az, hogy a kortizol szintünket a vércukorszintünkhöz hasonlóan stabilan kellene tartanunk. Ennek az értéknek nem szabad sokat ingadoznia. A kortizoltól nem csak a vérglükózszint, hanem a vérnyomás is megemelkedik. Ezek a folyamatok krónikus gyulladásokat idézhetnek elő a szervezetünkben, amelyekből aztán különböző betegségek alakulhatnak ki.
Azonban szerencsére sok olyan egészséges és ízletes étel van, amelyeket gyakran fogyasztva stresszkezelésünk eredményes lehet. Különösen a zöld leveles zöldségek, a gyümölcsök, a diófélék és magvak, a belőlük sajtolt olajok és a tenger gyümölcsei – minden egyéb egészséges hatásuk mellett – még a stressz csökkentésében is részt vesznek.
Töltődj fel, kapcsolódj ki!
Lehetőleg naponta minimum fél órán keresztül végezz valami olyan tevékenységet, ami igazán feltölt. A legjobb erre egy olyan hobbi, amibe teljesen bele tudsz feledkezni. Ez azért jó, mert egy ilyen tevékenység közben teljesen ki tudsz szakadni a napi mókuskerékből. Ugyanilyen fontos lehet, hogy fejleszted és ápolod a szociális kapcsolataidat. Tölts minél több időt mások társaságában, lehetőleg valamilyen jobb kedvre derítő tevékenységgel!
Próbáld kevésbé magadra venni a dolgokat!
Vegyél egy nagy levegőt, lépj egyet hátra, és gondold át magadban, hogy képes vagy-e befolyásolni azt, ami kiváltja a stresszt? Ha igen, akkor mit tehetsz a megoldás érdekében? Megtettél mindent?
Ha nem vagy képes befolyásolni a stresszt kiváltó okot, vagy már megtettél mindent, amit az adott körülmények között lehetséges volt, vizsgáld meg, hogy milyen reakcióikat okozott benned a helyzet. Mennyire volt indokolt ez az intenzitású reakció, amit a stresszhelyzet kivált belőled fizikailag és érzelmileg? Képes vagy csökkenteni valahogy ezeket a fizikai és érzelmi reakciókat?
Oszd meg a problémákat másokkal!
Ha van egy bizalmadba fogadott személy, akivel időről időre megbeszélheted a gondjaidat, az jelentősen képes lehet mérsékelni a téged sújtó stressz szintjét. Ez akkor is igaz, ha az illető érdemben nem tud segítséget nyújtani, csak meghallgatja a mondandódat. Ha pedig olyan személyhez fordulsz segítségért, akitől azt valóban várhatsz is, például egy pszichológushoz, az a legjobb megoldás.
Mozogj és meditálj
A különféle meditációs technikák, az autogén tréning, a mindfulness és a jóga hatékonyan csökkenthetik a szorongást, és ezzel javítják az általános közérzetet. A rendszeres, intenzív testmozgás pedig a stresszes életmód egyik leghatékonyabb ellenszere. Ilyenkor számos olyan biológiai folyamat indul be a szervezetünkben, olyan vegyületek, hormonok szabadulnak fel, amelyeknek meghatározó szerepük lehet a jó közérzet kialakításában.
